Hauptinhalt

Hasznos információk a munkavállalók számára

A szász munkaerőpiacon tovább folytatódik a kedvező folyamat. A munkahelyek száma országszerte növekszik, ezzel egyidejűleg jelentősen lecsökkent a munkanélküliek száma.

Jelenleg a szász munkaadók különböző ágazatokban keresnek szakembereket – mindenek előtt a szállodai és vendéglátóiparban, a villamos- és fémiparban, az egészségügyi és ápolói területeken és a termelésben lehet nagy eséllyel munkát találni.

Az aktuális állásajánlatok itt találhatók:

A jó német nyelvtudás előny. Minél jobb a német nyelvtudása, annál inkább már kezdetektől olyan helyzetben van, hogy meg tudja védeni magát a visszaélések, a munka során a kizsákmányolás ellen és tud kommunikálni a hatóságokkal. Ezáltal nagyobb az esélye a jobb munkára is.

Amennyiben Szászországban szeretne élni és dolgozni, lehetőleg már otthon járjon német tanfolyamra, gyakran ez a legkedvezőbb árú megoldás is. Szászországban is kínálnak azonban különböző létesítmények (népfőiskolák, a Drezdai Goethe-Intézet, nyelviskolák, magántanárok stb.) német nyelvtanfolyamokat.

EU állampolgároknak Németországban, ill. Szászországban történő munkavégzéshez munkavégzési engedély nem szükséges. Szabadon hozzáférhet a német munkaerőpiachoz.

Ha úgynevezett harmadik állam állampolgára, azaz nem állampolgár sem Európai Unió tagállamaiban, sem Svájcban és az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban sem, és tartósan Németországban szeretne maradni, akkor ehhez engedélyre van szükség, ami az úgynevezett tartózkodási jogcím. A tartózkodási jogcím megszerzéséhez először is általános feltételeknek kell megfelelnie. Ez többek között azt jelenti, hogy kell lennie útlevelének, a megélhetésének biztosítottnak kell lennie és nem állhat fenn kiutasítási ok. A tervezett tartózkodás célja, a végzettség, illetve a szakmai képesítések határozzák meg, hogy milyen tartózkodási jogcím jöhet szóba.

Bővebb információkat itt talál:

Az EU állampolgárok szabadon beutazhatnak és tartózkodhatnak Németországban és Szászországban.

Sem tartózkodási engedély, sem vízum nem szükséges.

Egyedül érvényes személyi igazolvány vagy útlevél kell hozzá.

Az első 3 hónapban minden EU állampolgár korlátozás nélkül tartózkodhat másik EU tagállamban.

A 3 hónapnál hosszabb idejű tartózkodásra a következő vonatkozik:

Munkavállalók és önálló tevékenységet űzők korlátozás nélküli tartózkodásra jogosultak.

A munkakeresők 6 hónapnál hosszabb ideig tartózkodhatnak Németországban, ,ill. Szászországban, ha továbbra is munkát keresnek és jó kilátásaik vannak rá, hogy találnak is.

A nem kereső tevékenységet folytató EU állampolgárok korlátlanul tartózkodhatnak Németországban, ill. Szászországban, ha a megélhetésük biztosított és van betegbiztosításuk.

Vigyázat!

Ettől függetlenül Németországban bejelentkezési kötelezettség van – ha Németországban tartózkodik vagy beköltözik egy lakásba, akkor 7 napon belül be kell jelentkeznie a helyi községi polgármesteri hivatalban.

A témával kapcsolatban bővebb információk találhatók az alábbi címen:

Az EU-n kívüli államok állampolgárai számára rendszerint vízum szükséges.

Németországba a vízummal tud beutazni és ott a helyszínen Németországban fogják a tartózkodási célnak megfelelő tartózkodási jogcímre változtatni.

Kivételt jelentenek Ausztrália, Izrael, Kanada, Koreai Köztársaság, Új-Zéland és az USA állampolgárai.

Ők vízum nélkül is beutazhatnak Németországba és a munkavállalás előtt Németországban igényelhetik a tartózkodási engedélyt.

Csak ezen országok állampolgárai kérvényezhetik közvetlenül beutazásuk után a városuk bevándorlási hivatalánál a tartózkodási jogcímet.

Munkakereséshez a hazájában ingyenesen használható az EURES-hálózat szolgáltatása. Kérje a munkaügyi hivatalnál az illetékes EURES tanácsadót és tájékozódjon a Szászországbeli szabad állásokról (eures.europa.eu). Ha a szász-cseh-lengyel határterületről érkezik, akkor közvetlenül az EURES-TriRegio (eures-triregio.eu) partnerségi EURES tanácsadóhoz is fordulhat, akik jó rálátással rendelkeznek az aktuális szász munkaerő-piaci helyzetről és a szabad állásokról.

Munkakeresési céllal el is utazhat Szászországba és munkakeresőként jelentkezhet a helyi illetékes szövetségi munkaügyi központban (arbeitsagentur.de).

Ha a hazájában regisztrált munkanélküli és munkanélküli segélyt kap, van lehetőség arra, hogy Szászországba utazzon és ott egy ideig tovább kapja a juttatásokat. Ehhez a következőkre van szükség:

  1. a munkaügynökségen legalább 4 hete regisztrált munkanélkülinek kell lennie
  2. az illetékes munkaügynökségen be kell nyújtani kérvényt a PD U2 nyomtatványra
  3. legkésőbb 7 nappal a Szászországba érkezés után jelentkezni kell a helyileg illetékes szövetségi munkaügyi központban és be kell nyújtani a PD U2 nyomtatványt. Továbbra is a BAA (Szövetségi Munkaügynökség) rendelkezésére kell állni a munkaerő-piaci közvetítéshez.

Amennyiben a feltételek teljesültek, az otthoni Munkaügynökség a munkanélküli segélyt az elutazás napjától számított 3 hónapra ki fogja fizetni (az otthoni bankszámlájára!). A kifizetési időtartam bizonyos esetekben 6 hónapra meghosszabbítható. A kifizetés időtartama alatt otthon továbbra is betegbiztosított marad.

Amikor már Szászországban lakik, dolgozik és szakmailag szeretne vagy kénytelen változtatni, bejelentkezhet a helyileg illetékes munkaügyi központban munkakeresőként vagy munkanélküliként. Ehhez kérjen tanácsadási időpontot arbeitsagentur.de vagy keressen önmaga állást a Jobbörse oldalon: arbeitsagentur.de / Jobbörse.

Bővebb információk találhatók az alábbi címeken is:

Határon átjáró dolgozónak azokat a valamely EU/EGT tagállamban alkalmazott vagy önálló kereső tevékenységet folytató személyeket tekintjük, akik egy másik tagállamban laknak és oda rendszerint naponta, de legalább hetente egyszer visszatérnek (VO (EK) Nr. 883/2004).

A határon átjáró dolgozókra alapvetően a munkavégzésük szerinti ország munkaügyi joga érvényes. A munkavégzés szerinti országban a munkaadóval munkaszerződésük van, ennek meg kell felelnie a munkavégzés országa törvényes szabályozásainak és előírásainak, valamint az érvényben lévő kollektív szerződésnek. Egyes esetekben meg lehet állapodni úgy is, hogy ne a munkavégzés helye szerinti munkajog legyen az érvényes, de egyes német jogszabályokat ekkor is be kell tartani, pl. a minimálbérről szóló törvényt és a munkavédelmi előírásokat.

Az üzemben az alkalmazottak azonos állásúak. Az állampolgárság, a nemzetiség és a lakóhely a munkajogban nem játszik szerepet.

Ugyanakkor az EU/EGT keretében léteznek a határon átjáró dolgozókra vonatkozóan figyelembe veendő részben konkrét koordinációs szabályozások. 

Beteg- és társadalombiztosítás – Alapvetően abban az országban biztosított, ahol dolgozik. A szolgáltatásokat részben a lakóhelyen is igénybe lehet venni. A munkavégzés szerinti államban törvényesen betegbiztosítással rendelkező határon túlról bejáró dolgozók és az ő jogcímükön biztosított hozzátartozók betegség esetén a munkavégzés szerinti országban és a lakóhely szerinti államban is igénybe vehetik a dologi juttatásokat. Ehhez az illetékes betegbiztosítónál minden biztosítottra és vele együtt biztosított személyre ki kell kérni az S1 nyomtatványt (a korábbi E106).

(Ezek a koordinációs szabályok az állami betegbiztosításra vonatkoznak, de a privátra nem!)

Családi juttatások – A határon átjáró dolgozók a családi juttatásokra alapvetően a foglalkoztatás szerinti államban jogosultak. Azonban a lakóhely szerinti államban is lehetnek jogosultságaik a családi állapottól és a másik szülő tevékenységétől függően.

Munkanélküliség – A határon átjáró dolgozók a munkanélküli segélyre a lakóhely szerinti államban jogosultak. A külföldi biztosítási idejüket bizonyítaniuk kell. A lakóhely szerinti országban a kérelemhez az un. U1 nyomtatványra van szükség. Ezt a nyomtatványt a helyileg illetékes munkaügyi központban Szászországban kell igényelni.

Nyugdíjbiztosítás – A határon átjáró dolgozók nyugdíjat minden EU tagállamból kapnak, ahol egy évnél hosszabb ideig járulékot fizettek. A fizetett járulékok és biztosítási idők alapján kiszámolt résznyugdíjat kapnak.

Figyelem! Gondosan őrizze meg valamennyi külföldi munkával kapcsolatos iratát!

A témával kapcsolatban bővebb információk találhatók az alábbi címen:

Mindenkire, aki Németországban él és dolgozik, alapvetően a német jog vonatkozik.

Az alkalmazottak és családtagjaik, akik Németországban, ill. Szászországban dolgoznak, a társadalom- és betegbiztosítási járulékot is ott fizetik.

Ne feledje önmagát és családtagjait a megérkezés utáni első héten a helyileg illetékes hatóságnál bejelenteni!

Ha először még munkát kíván keresni, jelentkezzen le helyben a munkaügyi hivatalban munkakeresőként.

Bővebb információkat a betegbiztosítás, társadalombiztosítás, szociális juttatások témakörében konkrétan ez egyes pontok alatt találhat.

A témával kapcsolatban bővebb információk találhatók az alábbi címeken is:

Az idény- vagy szezonmunka pontosan meghatározott. Egy naptári évben legfeljebb 6 hónapig tart és csak a következő ágazatokban létezik:

  • Mező- és erdőgazdaság
  • Szálloda és vendéglátás
  • Gyümölcs- és zöldségfeldolgozás
  • Fűrészüzem

Az idénymunkára 2019.01.01-től kezdődően érvényes az aktuális minimálbér (9,19 €/óra.).

Aki a szálloda- és vendéglátó iparban, a mezőgazdaságban vagy a karácsonyi vásárokon évi 70 napnál kevesebbet dolgozik, azt nem fedezi a társadalombiztosítás, nincs nyugdíj- és munkanélküli biztosítása. Ez azonban csak arra érvényes, aki alkalmanként és nem hivatásszerűen dolgozik és nem keres többet a kismértékű foglalkoztatási jövedelemhatárnál (havi 450 euró). Azaz ez a munka nem szolgálhat a megélhetés biztosítására.

Idénymunkát lehet határon átjáró dolgozóként végezni, de sok munkaadó nyújt szállást is. Indulás előtt ezért tisztázza, hogy biztosítanak-e szállást és ha igen, mennyit kell érte fizetnie.

A témával kapcsolatban bővebb információk találhatók az alábbi címen:

A munkaerő kölcsönzés háromszög viszonyt jelent a munkaadó (kölcsönző), a munkavállaló (kölcsönzött munkaerő) és a vállalat között, ahol a munkavállaló dolgozik (a munkaerőt kölcsönvevő cég). A munkavállaló itt a munkaerőt kölcsönző vállalattal, ill. személyzeti szolgáltatóval köt munkaszerződést.

A kölcsönzött munkaerőként dolgozók, nem feltétlenül „Határidős szerződéstˮ, azaz határozott idejű munkaszerződést kapnak. A kölcsönzött munkaerőként dolgozóknak rendszerint határozatlan idejű munkaszerződésük van.

A munkaerő-kölcsönző cég átengedi a kikölcsönzött munkaerőt a vállalatnak, ha éppen személyzetre van szüksége. Az ilyen dolgozó tehát nem a munkaadónál végzi a munkáját, hanem a vállalatnál, aki kikölcsönzi. Ezért beszélünk itt munkaerő átengedésről, kölcsönzésről.

A másik oldalról sok vállalat használja a munkaerő-kölcsönzést, hogy megfelelő munkatársakat találjanak, anélkül, hogy hosszú távon magukhoz kellene kötniük őket. A megbízás befejezésével a munkavállaló visszatér a munkaadóhoz, aki kikölcsönözte. Ez a munkaerő kölcsönző vállalkozás – minden vele járó joggal és kötelességgel. Biztosítja és fizeti a szabadságot, levonja a társadalombiztosítási járulékokat és adókat, köti valamennyi létező munka- és szociális törvény. Akkor is, ha a munkavállaló foglalkoztatása során szünet következik be.

A személyzeti szolgáltató és a kikölcsönző üzem közötti viszonyt Németországban véglegesen az úgynevezett munkaerő átengedésről szóló törvény (AÜG) szabályozza. A legtöbb munkaerő kölcsönző cég ágazati kollektív szerződés keretein belül működik.

A témával kapcsolatban bővebb információk találhatók az alábbi címeken is:

A munkaközvetítő tevékenysége a munkakeresők részére munka közvetítésére irányul. Ez történhet közszolgálati alapon vagy magán megbízás útján.

Németországban a legtöbb közszolgálati munkaközvetítő az állami munkaközvetítésben dolgozik, a helyi munkaügyi központokban (AA), a szövetségi munkaügyi központ Jobcenter központjaiban, valamint az un. Optionskommunákban, illetve alkalmazottként vagy önállóan dolgozik magán munkaközvetítő vállalkozásoknál.

A közszolgálati munkaközvetítők tanácsokat adnak munkanélkülieknek és más munkakeresőknek a munkaerőpiacon betöltetlen állások tekintetében, tájékoztatást adnak a munkába állással, a továbbképzésekkel, valamint egyéb szociális törvénykönyv szerinti juttatásokkal és a létalap teremtés támogatásával kapcsolatban.

A magán munkaközvetítők egyrészt minden munkát kereső számára (munkakeresők és váltani kívánók számára), másrészt személyzetet kereső vállalatok és intézmények számára nyújtanak szolgáltatást. A munkát, ill. a szolgáltatást vagy az álláskereső vagy a munkaadó vagy akár az állam is (pl. szövetségi munkaügyi központ, BA) fizetheti. A magán munkaközvetítőknek a munkakeresők a munkaügyi hivatal által kiállított, alapvetően 2000 euró (2008. január 1. óta meghatározott kivételes esetekben legfeljebb 2500 euró) értékű közvetítési jeggyel is fizethetnek (a szociális törvénykönyv, SGB III, 45§, 4 bek. 3. mondat, 2. sz).

Figyelem! Egyes magánközvetítők csak közvetítési jeggyel rendelkezők számára közvetítenek. Ha nem tudja felmutatni, a közvetítő a szolgáltatásért jutalékot fog kérni. A közvetítői jegyre csak akkor jogosult, ha Németországban a munkaügyi központban regisztrált munkanélküli. Nem jogosultak rá a munkanélküli határon átjáró dolgozók és aki nem munkanélküli. Ekkor magának kell eldöntenie, hogy igénybe veszi-e a privát közvetítők szolgáltatásait és hogy akar-e fizetni jutalékot avagy nem.

A munkanélküli kedvezményezettek (ALG I) bizonyos feltételek között jogi követeléssel rendelkeznek a közvetítési jegy kiadására. Másrészt a szociális támogatás kedvezményezettjei (ALG II) nem rendelkeznek jogi követeléssel egy ilyen közvetítési jegy kiadásához.

Figyeljen a lehetséges csalásokra! Akadnak komolytalan közvetítők és közvetítő ügynökségek is – nem csak Németországban, de már rögtön otthon is. Ne feledje, hogy mindenkinek – a közvetítő ügynökségnek is a lakóhelye szerinti országban közvetítői vagy munkaerő-kölcsönzési engedéllyel kell rendelkeznie és szerepelnie kell a nemzeti cégjegyzékben is. Keresse ki a lakóhelye szerinti országban a nemzeti cégjegyzékben!

A Minijob munkák kismértékű foglalkoztatást jelentenek és két fajtájuk van:

  • 450 eurós Minijob alacsony fizetésű alkalmazás. Fontos, hogy a minijob munkát végző rendszeresen ne keressen havi 450 eurónál többet. Többnyire rendszeresen dolgozik – a heti munkaidő és havi alkalmak száma nem számít.
  • Rövidtávú Minijob munkának is hívják a rövidtávú munkaviszonyt. Fontos, hogy a Minijob munkavállaló egy naptári évben ne dolgozzon három hónapnál vagy összesen 70 napnál többet. Itt nem rendszeres, csak alkalmi munkáról van szó – a kereset nagyságának itt nincs szerepe.

A Minijob Németországban biztosítási védelmet nem ad és csak minimális igényt a nyugdíjbiztosításban. A munkaadók ugyan fizetnek átalánydíjas társadalombiztosítási járulékokat, de a munkavállalót betegség-, ápolási- és munkanélküli biztosítási védelem nem illeti meg. Ez azt jelenti, hogy semmilyen juttatásra nem tarthat igényt! Tájékozódjon tehát a saját társadalombiztosítási igazgatóságánál, hogy mely ország illetékes a társadalombiztosítását illetően, nehogy Németországban a Minijob elvállalásával hátrányos helyzetbe hozza magát.

Bővebben:

A munkaszerződést nem feltétlenül kötelező írásban megállapítani, viszont a munkaadót törvény kötelezi, hogy legkésőbb egy hónappal a munkaviszony megállapodás szerinti kezdete után a fő szerződéses feltételeket írásba foglalja, aláírja és a munkavállaló számára átadja.

A munkaszerződésben szerepelnie kell a következőknek:

  1. A szerződő felek neve, címe
  2. A foglalkoztatás kezdete és tartama
  3. A tevékenység jellege és a feladatok leírása
  4. Munkahely (ill. utalás rá, ha a munkavállaló különböző helyeken foglalkoztatható)
  5. A fizetés nagysága (többnyire bruttó fizetés) a pótlékok, kiegészítések, prémiumok és külön fizetések, valamint a munkajövedelem egyéb alkotórészei és esedékessége
  6. A megállapodás szerinti munkaidő
  7. Szabadság
  8. Munkaviszony felmondási határidők
  9. Utalás a munkaviszonyra alkalmazandó kollektív szerződésre, az üzemi vagy szolgáltatási megállapodásokra.

A munkaviszony lehet határozatlan vagy határozott idejű.  Határozott idejű munkaszerződés esetén a munkaviszony nem felmondással ér véget, hanem »magától« a meghatározott idő lejártával. Ez azért határozott idejű szerződés, mert a meghatározott időpontban véget ér. Hívják ezt »naptári határidőre korlátozott munkaszerződésnek is«.

A munkaszerződés naptári határidőre korlátozása nyomós indok nélkül két évig megengedett. A határozott idejű munkaszerződés legfeljebb háromszor hosszabbítható összesen legfeljebb kétéves összidőtartamra.

Nem megengedett a határozott idejű szerződés, ha ugyanazzal a munkaadóval korábban már fennállt határozott vagy határozatlan idejű munkaviszony.

A határozott idejű munkaszerződést mindig írásba kell foglalni. Ha a határozott időről nem írásba foglalva (ill. elektronikus úton vagy közjegyzőnél) egyeznek meg, akkor nem az egész szerződés érvénytelen, csak az időkorlátozás. A munkaszerződés ilyenformán tehát érvényes, méghozzá határozatlan idejű szerződésként.

A témával kapcsolatban bővebb információk találhatók az alábbi címeken is:

Joga van a végzett munkája kifizetésére!

Németországban van minimálbér, azaz a munkaadó semmi esetre sem fizethet kevesebbet, mint az érvényben lévő minimálbér. A fizetés nagyságát vagy a kollektív szerződésben szabályozzák vagy a munkaadókkal alku tárgyát képezi. Ugyanez vonatkozik a plusz juttatásokra, amilyen például a 13. havi fizetés.

A törvényes általános minimálbér nagysága 9,19 eurós órabér, amelyet a munkáltatónak nincs joga lerövidíteni.

Ez alól kivételt csak a 18 év alatti fiatalok, egyes gyakornokok, az ipari tanulók és a Németországban regisztrált hosszú távú munkanélküliek jelentenek.

Bizonyos tevékenységekre, ill. ágazatokra a törvényes minimálbérnél rendszerint magasabb minimálbér tarifa vonatkozik (pl. építőipar, villamos szakmunkák, épülettakarítás, gondozás stb.).

2019. január 1-től a német munkavállalói kiküldetésről és a munkavállalói kölcsönzésről szóló törvények alapján az érvényben levő minimálbér tarifák a következők.

  tól / ig Kelet Nyugat Berlin
Iparág   € / óra € / óra € / óra
Foglalkoztatott csoport / fizetési csoport        
         
Törvény által előírt általános minimálbér 01/2019-12/2019 9,19 9,19 9,19
         
Építőipar (fő)        
Munkás 01/2018-02/2019 11,75 11,75 11,75
  03/2019-12/2019 12,20 12,20 12,20
Szakmunkás 01/2018-02/2019 11,75 14,95 14,80
  03/2019-12/2019 12,20 15,20 15,05
         
Szak- és továbbképzés        
Pedagógus munkatárs 01/2019-12/2019 15,72 15,72 15,72
Pedagógus munkatársegyetemi diplomával 01/2019-12/2019 15,79 15,79 15,79  
         
Tetőfedés        
Szakképzetlen munkavállaló 01/2018-12/2019 12,20 12,20 12,20
Tanonc 01/2018-12/2018 12,90 12,90 12,90
  01/2019-12/2019 13,20 13,20 13,20
         
Villamos szakmunka (szerelés) 01/2018-12/2018 10,95 10,95 10,95
  01/2019-12/2019 11,40 11,40 11,40
         
Húsipar 01/2019 9,19 9,19 9,19
         
Épülettakarítás        
Belső- és fenntartási takarítás 01/2018-12/2018 9,55 10,30 10,30
  01/2019-12/2019 10,05 10,56 10,56
  01/2020-11/2020 10,55 10,80 10,80
  12/2020-12/2020 10,80 10,80 10,80
Üveg- és homlokzat takarítás 01/2018-12/2018 12,18 13,55 13,55
  01/2019-12/2019 12,83 13,82 13,82
  01/2020-11/2020 13,50 14,10 14,10
  12/2020-12/2020 14,10 14,10 14,10
         
Pénz- és értékszolgáltatás        
Pénz- és értékszállítás 01/2018-12/2018 12,64

szövetségi államtól függően

12,64
Pénzkezelés 01/2018-12/2018 10,38   10,38
         
Állványépítés 05/2018-05/2019 11,35 11,35 11,35
         
Mező- és erdőgazdaság 01/2019 9,19 9,19 9,19
         
Festő-mázoló        
Szakképzetlen munkavállaló 05/2018-04/2019 10,60 10,60 10,60
  05/2019-04/2020 10,85 10,85 10,85
  05/2020-04/2021 11,10 11,10 11,10
Tanonc 05/2017-04/2018 11,85 13,10 13,10
  05/2018-04/2019 12,40 13,30 13,30
  05/2019-04/2020 12,95 13,30 13,30
  05/2020-04/2021 13,50 13,50 13,50
         
Gondozás 01/2018-12/2018 10,05 10,55 10,55
  01/2019-12/2019 10,55 11,05 11,05
  01/2020-12/2020 10,85 11,35 11,35
         
Kéményseprő 10/2018-12/2020 13,20 13,20 13,20
(* Az általános kötelezettségvállalást még nem döntötték el)        
         
Kőfaragó- és kőszobrász 05/2018-04/2019 11,40 11,40 11,40
         
Részmunkaidős 04/2018-12/2018 9,27 9,49 9,27
  01/2019-03/2019 9,49 9,49 9,49
  04/2019-09/2019 9,49 9,79 9,49
  10/2019-12/2019 9,66 9,96 9,66

A bért legkésőbb a következő hónap közepéig ki kell fizetni, rendszerint bankszámlára utalják. Bankszámlát bármely bankban nyithat. A munkaadónak minden hónapban adnia kell bérszámfejtést, amely tartalmazza mennyit keresett és milyen összegű adó és biztosítások kerültek belőle levonásra. A munkaadó a munkabéradót közvetlenül a Pénzügyigazgatóságnak fizeti.

Ha a munkaadó nem fizeti ki a munkabért, akkor az ellen el kell járnia. Szólítsa fel a munkaadóját a kifizetésre és a munkabérének rendes elszámolására írásban 2 hetes határidő megadásával. A felszólításban meg kell adni a nem kifizetett munkaórákat, az összeget, amennyivel a munkaadója tartozik és meg kell adni bankszámla adatokat. Ne várjon sokáig. Mindig vannak határidők, ami meghatározza, hogy meddig követelheti és érvényesítheti peres úton a munkabér kifizetését a munkaadóval szemben. A határidő lejárta után már nem lesz lehetősége a követelésének a munkaadóval szembeni érvényesítésére. A megfelelő határidőket a munkaszerződés, ill. a munkaviszonyra vonatkozó kollektív szerződés, valamint a Polgári Törvénykönyv (BGB) tartalmazza. 

Tartsa nyilván a ledolgozott órákat és lehetőség szerint írassa alá a munkaadóval is, a munkabér elszámolásnál figyeljen arra, hogy a minimálbért minden teljesített munkaórára kifizessék.

Bővebb információk:

A próbaidő a munkaviszony kezdete után legfeljebb 6 hónapig tarthat. A próbaidő alatt a 2 hetes törvényes felmondási idő az érvényes, ha a szerződésben másként nem rendelkeztek.

Az ipari tanulók esetében legalább 1-hónapos és legfeljebb 4-hónapos próbaidő van érvényben, a tanulói szerződést a próbaidő alatt azonnali hatállyal fel lehet mondani.

Előfordulhat, hogy a munkaadó azt kéri, hogy néhány napot próbaként dolgozzon le, mielőtt eldönti, hogy kötnek-e munkaszerződést. A próbamunka bevett és megengedett gyakorlat, de egy hétnél nem tarthat tovább és csak a jövőbeli munkához tartozó kisebb feladatokat szabad végezni.  Amennyiben a tevékenységet, amely a jövőbeli munkához tartozik, a munkaadó utasítása szerint elvégzi, akkor fizetést is kell kapnia érte.

Bővebb információkat itt talál:

Németországban a napi és heti munkaidőt törvény szabályozza. A munkanapi munkaidő legfeljebb 8 óra, ill. heti 48 óra lehet. 10 órára akkor hosszabbítható meg, ha 24 hét vagy 6 hónap átlagában a napi munkaidő nem haladja meg a 8 órát.

A kollektív szerződések bizonyos körülmények között ennél kisebb munkaidőt kötnek ki. Az építőiparban általánosan érvényes kollektív szerződés van érvényben, amely szabályozza a nyári és téli munkaidőket: áprilistól novemberig: heti 41 óra; decembertől márciusig: heti 38 óra.

A túlórát a munkaadónak el kell rendelnie és ki kell fizetnie. Egyes ágazatokban és kollektív szerződésekben vannak túlóra pótlékok.

Munkaidőnek számít minden óra, amelyben a munkaadó rendelkezésére áll, azaz az az idő is, amikor például az építkezésen építőanyagra vagy a szállodavendégek kijelentkezésére vár vagy a pihenőhelyen éppen az előírt szünetet tartja be, továbbá a készenléti szolgálat is.

6-9 órás munkaidő esetén napi 30 perces szünet, 9 óránál hosszabb munkaidő esetén napi 45 perc szünet illeti meg. A szünet felosztható kisebb, de legalább 15 perces részekre. A szünet nem számít bele a munkaidőbe. 6 óránál tovább egyhuzamban nem szabad a munkavállalókat szünet nélkül foglalkoztatni.

Bővebb információkat itt talál:

A társadalombiztosítással rendelkezőknek, a gazdák öregségi biztosítását is ideértve, a törvényes beteg-, ápolási-, baleset- és nyugdíjbiztosítás keretében joguk van az egészségük és teljesítőképességük védelme, megtartása, javítása és helyreállítása érdekében szükséges intézkedésekre, valamint a gazdasági biztonságra betegség, anyaság, csökkent keresőképesség esetén és öregkorban. A gazdasági biztonságra a biztosított után hátramaradtak is jogosultak.

Társadalombiztosítási járulék mértéke - 2018 Értékek

Betegbiztosítás
Az általános járuléknál a kötelező alsó határ 14,6 százalék lehet (munkavállaló és munkaadó is 7,3 százalék).

+ X egyenlően oszlik meg a munkavállaló és a munkaadó között.
A kedvezményes járulékfizetésnél a kötelező járulék alsó határa 14,0 százalék (munkavállaló és munkaadó is 7,0 százalék).
A munkavállaló bevételtől függő kiegészítő járulékát a betegsegélyző pénztár maga határozhatja meg.

Általános járulék
14,60% + X

munkavállaló: 7,30%
munkaadó: 7,30%
Kedvezményes járulék
14,0% + X

munkavállaló: 7,00%
munkaadó: 7,00%

Ápolási biztosítás
Szászországban a többi szövetségi államtól eltérőek az ápolási biztosítási járulékának munkaadó és munkavállaló közötti megosztása. Szászországban a munkavállalók nagyobb hányadot fizetnek mint a munkaadó.

3,05%
Szászországi kivétel:
Munkavállaló: 2,025%
munkaadó: 1,025%

Járulék pótlék gyermektelenek számára az ápolási biztosításban
(gyermektelen biztosítottak, akik a 23. életévüket betöltötték)
A járulék pótlékot a munkavállaló maga állja.

0,25%
Nyugdíjbiztosítás

18.60%
munkavállaló: 9,30%
munkaadó: 9,30%

Bányász nyugdíjbiztosítás
A munkavállalók ugyanakkora százalékot fizetnek, mint az általános nyugdíjbiztosításban. A maradékot a munkaadónak kell fizetnie. Tehát a bányász nyugdíjbiztosításban nem azonos felosztás érvényesül.

24.70%
munkavállaló: 9,30%
munkaadó: 15,40%

Munkanélküliségi biztosítás

2,5%

munkavállaló: 1,25%
munkaadó: 1,25%

Az Európai Unióban a betegbiztosítás kötelező. Alapvetően ott, ahol dolgozik, ill. ahol az élete forog. Vannak azonban kivételek, lásd alább.

Németországban a betegbiztosítás alapvetően szabadon választható. Különbséget teszünk törvényes és a magán betegbiztosítás között. A munkavállaló rendszerint kötelezően biztosított a törvényes betegbiztosításban.

Amikor már tudja, hogy ki lesz a munkaadója, keressen egy német betegbiztosítót és lépjen be. Még a belépés előtt meg kell adnia a munkaadónál a választott betegbiztosító nevét. Be fogja önt jelenteni a biztosítónál. Utána a betegbiztosítótól postán megkapja a betegbiztosítási számát, ezzel már elmehet az orvoshoz. Mintegy 4 hét múlva megkapja a biztosítási kártyát is, amit majd mindig magával kell vinnie az orvoshoz.

A munkavégzés szerinti államban törvényesen betegbiztosítással rendelkező határon túlról bejáró dolgozók és az ő jogcímükön biztosított hozzátartozók betegség esetén a munkavégzés szerinti országban és a lakóhely szerinti államban is igénybe vehetik a dologi juttatásokat. Ehhez az illetékes betegbiztosítónál minden biztosítottra és vele együtt biztosított személyre ki kell kérni az S1 nyomtatványt (a korábbi E106). A hazai országból ezután kap még egy betegbiztosítási kártyát, amivel aztán otthon teljes orvosi ellátásban részesülhet.

A törvény által előírt általános járulék mértéke a járulékköteles bevétel 14,6 százaléka. A kedvezményes járulék mértéke a járulékköteles bevétel 14,0 százaléka. Ez azokra a tagokra vonatkozik, akik nem jogosultak táppénzre. Kereső tevékenységet folytatók esetén a tagdíjat a munkajövedelemből fele-fele arányban viseli a biztosított és a munkaadó (munkavállaló 7,3%, munkaadó 7,3%). Nyugdíjasok esetén a tagdíjat a biztosított és a nyugdíjfolyósító biztosító a nyugdíjból fele-fel arányban viselik. Az általános vagy csökkentett járulék mértéke alapján meghatározott járulékok mellett az egészségbiztosítási cég további hozzájárulást vehet igénybe tagjaitól. A jelenlegi koalíciós megállapodás szerint 2019-től egyenlő hozzájárulási ráta érvényes. Ez azt jelenti, hogy a már felét befizetett járulék mellett a munkáltató a kiegészítő hozzájárulás 50 százalékát is átveszi.

Kivételes esetek:

2019. január 1-jétől az egészségügyi és hosszú távú gondozási biztosításra vonatkozó kötelező határértéket jelenleg 4 950 euróról havonta 5,062,50 euróra emelték. Ennek megfelelően az éves kötelező biztosítási limit az előző 59 400 euróról 60 750 euróra emelkedik.
Az z önálló vállalkozók, a köztisztviselők és a munkavállalók akik  legalább 60 750 euró bruttó / év, vagyis 5 062,50 euró bruttó / hónap összeget keresnek, áttérhetnek magán egészségügyi biztosításra.

A kiküldött alkalmazottak a kiindulási államban betegbiztosítottak maradnak. Európai betegbiztosítási kártyát kapnak és Németországban teljes hozzáférést a betegbiztosító időben nem halasztható, orvosilag szükséges szolgáltatásaihoz. 

A 450 eurónál kevesebbet kereső részlegesen foglalkoztatottak, minijob-ban dolgozó személyek munkaviszonyuk alapján nem kapnak betegbiztosítást. Nekik másképp kell gondoskodniuk a biztosításukról, pl. családi biztosításon keresztül vagy önkéntes betegbiztosítás révén. Ha kiegészítő, II-es típusú munkanélküli segélyt kap, akkor a munkaügyi központon (Jobcenter) keresztül biztosított. Ha valaki több minijob munkát végez és a teljes bevétele meghaladja a 450 eurót, akkor biztosítási kötelezettség vonatkozik rá és így biztosított is.

A témával kapcsolatban bővebb információk találhatók az alábbi címen:

A baleseti biztosítás munkahelyen, munkába menet történt baleseteket és foglalkozási betegségeket fedez. Ezt egyedül a munkaadó fizeti. A nagysága a veszélyességi fokozattól függ.

A munkaadónak a munka kezdetekor be kell jelentenie balesetbiztosításra. A munka során, a munkába menet vagy munkából jövet történt balesetekre a szakmai szervezet minden munkavállalót biztosít.

Munkahelyi baleset esetén egy speciális orvoshoz kell fordulni, ez Németországban az un. Durchgangsarzt, akivel közölni kell, hogy munkahelyi balesetről van szó. A munkaadónak a balesetről jegyzőkönyvet kell felvennie a baleseti naplóba és jelentenie kell a szakmai szervezetnek. Ha a baleset után az orvos kiírja a munkából, akkor jogosult a baleseti segélyre, amit a szakmai szervezetnek el kell ismernie.

Milyen dologi és pénzbeli juttatásokkal jár a balesetbiztosítás?

Dologi juttatások:

Orvosi ellátás és rehabilitáció (sürgősségi orvosi ellátás, baleseti ambuláns orvosi kezelés, házi betegápolás, orvosságok, gyógyszerek stb.)

Szakmai és társasági részvételi juttatások (szakmai továbbképzési intézkedések, szociálpedagógiai gondozás, háztartási segítség, utazási költségek, gépjármű segély, lakás segély stb.)

Pénzbeli juttatások:

A baleseti segély célja, hogy a rehabilitáció során és a munkaadótól továbbkapott fizetés lejárta utáni jövedelemkiesést pótolja, összege a rendes fizetés 80%-a, de nem lehet magasabb, mint a rendszeres nettó munkadíj.

Átképzési segélyt kap a sebesült szakmai segítség elfogadásakor, mert a részvétel során nem tud saját és családja megélhetéséről gondoskodni.

Ápolási segélyt kap a biztosított, ha munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség miatt ápolásra van szüksége. Az ápolási segély nagysága az egészségkárosodás súlyosságától függ.

Nyugdíjat vagy résznyugdíjat fizetnek a szakmai szervezetek, ha a munkahelyi vagy munkába járás közben történt baleset, ill. foglalkozási betegség miatti keresőképesség csökkenést állapítanak meg. A nyugdíj nagysága a munkaképesség és a korábbi jövedelem nagyságától függ. 

Végkielégítés – bizonyos feltételek mellett a nyugdíj igény kiváltható egyszeri összegű kifizetéssel.

Nyugdíj a hátramaradottak számára ezt a házastárs, a bejegyzett élettárs és a gyerekek kaphatják a munkahelyi balesetben vagy foglalkozási betegségben elhalálozott biztosított elhalálozásának napjától.

Az elhalálozási/temetési segélyt egy összegben fizetik a hátramaradottak számára, ha a munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség a biztosított halálához vezetett. Az összeg 2019-es értéke 4920 € (keleten)/ 5340 € (nyugaton). Bizonyos feltételek esetén a temetési helyszínre szállítás költségei is megtéríthetők.

Bővebben tájékozódhat a következő webhelyeken:

Akár határon átjáró dolgozó, akár Németországban is lakik, a munkahelye szerinti államban alapvetően nyugdíjbiztosítási kötelezettsége van.

A munkaadó köteles a nyugdíjbiztosításra bejelenteni. Társadalombiztosítási számot kap, amit jól meg kell őriznie. Ez a szám nem változik akkor sem, ha munkahelyet vált.

A mobil alkalmazottak Németországban öregségi nyugdíjra jogosultak, ha a német rendes korhatárt elérték és az általános 5 éves várakozási időt teljesítették. Az EU tagállamokkal megállapodás áll fenn, hogy elismerik a többi tagállamban teljesített járulékfizetési időket. Ez azt jelenti, hogy akkor is lehet nyugdíj jogosultságot szerezni Németországban, ha nem dolgozott teljes 5 évet és fizetett társadalombiztosítási járulékot. A többi országbeli munkaviszonyokat is bele kell számíttatni, hogy összesen legalább 5 év meglegyen. A német nyugdíjbiztosítás utána csak a Németországbeli időre eső összeget fizeti ki.

Járulék mértéke: Nyugdíjbiztosítás: 18,6% ; bányász nyugdíjbiztosítás: 24,7%

Bővebb információkat itt talál:

A fizetés továbbfolyósításáról szóló törvény alapján a társadalombiztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók továbbra is jogosultak fizetésükre, illetve a bérkiegészítő juttatásokra (táppénz vagy baleseti segély).

Betegség vagy munkahelyi baleset esetén a munkaviszony első 4 hetében a táppénzt a betegsegélyző pénztár (Krankenkasse) fizeti. A 4 hét letelte utáni első naptól kezdődően a munkaadó köteles a fizetést 6 hétig tovább folyósítani (a fizetéskiesés 100%-osan fedezett). A 6. hét után a betegsegélyző pénztártól kap táppénzt (bruttó kereset 70%-a, de legfeljebb a nettó kereset 90%-a).

A munkaképtelenséget köteles haladéktalanul jelenteni a munkaadónak. 3 napot meghaladó munkaképtelenségnél legkésőbb a rákövetkező napon köteles a munkaadónak bemutatni az orvosi igazolást a betegállományba helyezésről. Egy másodpéldányt a betegsegélyző pénztárnak is le kell adni egy héten belül. Ha a pénztár nem kapja meg az igazolást, nem lesz jogosult táppénzre! A munkáltató a betegség első napjától kezdve kérheti a munkavállalótól a munkaképtelenségi valamint az orvosi igazolást.

A határon átjáró dolgozók továbbra is mehetnek az otthoni orvosukhoz (az S1- alapján, korábban E106-nyomtatvány). A betegállomány papírt az otthoni nyelven kiállítva is elfogadják. Fontos, hogy az orvos feltüntesse a diagnózist (diagnózis kód).

Figyelem! Munkaképtelenség alatt lehetséges a felmondás! A munkaadónak be kell tartania a felmondási időt és a fizetést tovább kell folyósítani a munkaviszony végéig, ha a munkaképtelenség nem ért véget vagy a 6 hét még nem járt le. Ebben az esetben a betegsegélyző pénztár fizeti tovább a táppénzt, amíg újra egészséges nem lesz (ugyanazon betegség miatt max. 78 hét). Ez idő alatt továbbra is a betegsegélyző pénztár által biztosítottnak számít. A munkaképtelenség megszűnésekor haladéktalanul be kell jelentkeznie munkanélküliként a munkaügyi központban. A határon átjáró dolgozóknak a lakóhely szerint illetékes munkaügyi hivatalban és a betegsegélyző pénztárban is le kell jelentkezniük. Ne felejtsen el 8 napon belül a német biztosítónál kijelentkezni.

Bővebb információkat itt talál:

Munkavállalóknál a jövedelemadót a munkabérből levonással emelik le (kereseti adó). A rendszerint havonkénti adólevonással az adózás általában be is fejeződött, hacsak a munkáltatónak nem kell kereseti adóra adóhátralék-adótúlfizetés egyenleget végeznie vagy a munkavállalónál az adott naptári évben van még más jövedelemadóban figyelembe veendő tétel. A jogi alapot a jövedelemadóról szóló törvény (EStG) jelenti.

Az adókötelezettség mértéke attól függ, hogy a munkavállaló korlátozottan vagy korlátlanul adóköteles-e.

A külföldi foglalkoztatott, ha a lakóhelye nem Németországban van és nem tartózkodik életvitelszerűen Németországban, alapvetően a korlátozottan adóköteles kategóriába tartozik.  Akinek a lakóhelye Németországban van vagy életvitelszerűen Németországban tartózkodik, a korlátlanul adóköteles kategóriába tartozik. A korlátozottan adóköteles külföldi munkavállalók számára, ha szinte teljes bevételüket Németországban szerzik meg, a német jövedelemadó törvény különleges esetet biztosít. Kérhetik a korlátlanul adóköteles kategóriába sorolásukat, amivel személyre szóló előnyökhöz jutnak (ha bevételeik legalább 90%-a a német jövedelemadó hatálya alá tartozik).

A munkaadónak minden fizetésnél számolnia kell a kereseti adóval, függetlenül attól, hogy a munkavállalónak kell-e jövedelemadót fizetnie vagy nem. A munkaadónak a levonandó kereseti adó mértékének meghatározásához bizonyos információkra van szüksége minden munkavállaló esetében, pl. adóosztály, az esetlegesen figyelembe veendő adólevonások és az egyházadó levonásához az egyházi tagság megléte.

Az adószámítást könnyíti meg a munkaadók számára, hogy a munkavállalókat személyes viszonyaik alapján különböző adóosztályokba sorolják. Hat adóosztály van: I. - VI.

Az első alkalmazás előtt jelentkezni kell az illetékes pénzügyigazgatóságon (Finanzamt). Ha határon átjárva dolgozik Németországban, akkor a munkaadó székhelye szerinti pénzügyigazgatóságon kell bejelentkezni. Ha németországi lakóhellyel rendelkezik vagy életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor a helyileg illetékes pénzügyigazgatóságon jelentkezzen be. A kérelemhez a pénzügyigazgatóságon található nyomtatvány a korlátlan és a korlátozott adókötelezettség esetére. Az adott pénzügyigazgatóság végzi az adóosztály szerinti besorolást és annak esetleges módosítását is.

Meg fogja kapni az adószámot, ill. az adóazonosító számot. Az adóazonosító szám 11-jegyű szám, amit a Szövetségi Központi Adóhivatal ad ki. Ez egy életre szól. A külföldről érkezők számára a lakóhely bejelentése után a megadott címre küldik ki az adóazonosító számot.  Az állandó lakcímmel nem rendelkező külföldi alkalmazottaknak rendszerint nincs adóazonosító számuk. Az alkalmazottak maguk az adóazonosító számot nem is igényelhetik.

Nem mindenki köteles adóbevallást benyújtani. Ajánlott azonban minden munkavállalónak az adóbevallás benyújtása az adókedvezmények jó kihasználása céljából (pl. munkába járás utazási költségei stb.) Mindenkinek magának kell az elkészítéséről és leadásáról gondoskodnia (leadási határidő a 2017-es adóévre vonatkozóan 2018.05.31.). A 2018-as adóévtől kezdődően 2 hónappal meghosszabbodik a leadási határidő, utána mindig a rákövetkező év 07.31-e). Igénybe veheti adótanácsadók és kereseti adózásban segítő egyesületek szolgáltatásait is. (Ezek nem ingyenes szolgáltatások.)

Bővebb információkat itt talál:

A minimális éves szabadságot a törvény szabályozza és ezáltal annál nem lehet kevesebb. 5-napos munkahét esetén 20 nap szabadságra, 6-napos munkahét esetén 24 nap szabadságra jogosult. A munkaszerződés szabályozza, hogy mennyi szabadság jár. A kollektív szerződésekben rendszerint jóval e fölött van.

Teljes jogosultságot szabadságra csak 6 hónapig fennálló munkaviszony után szerez. Teljes jogosultsága van akkor is, ha az év második felében a munkaviszonya már nem áll fenn, de legalább 6 hónapig alkalmazott volt.

A szabadságot a munkaadótól kérnie kell (legjobb írásban), amit az vagy elfogad vagy elutasít. Az az évi szabadságot rendszerint a folyó évben kell kivenni. Meghatározott esetekben át lehet vinni a következő év első három hónapjára.

A fizetett szabadság összegét a szabadságot megelőző 13 hétben elért átlagos munkakeresetből számítják. A fizetést a szabadság kezdetekor ki kell fizetni.

Ha még nem vette ki az évi szabadságot és véget ér a munkaviszonya, akkor a munkaadónak ki kell fizetnie a szabadságot. Itt is lejárnak a határidők, ezért időben érvényesítenie kell az igényt a munkaadóval szemben.

A felmondás csak írásban érvényes.

Ez vonatkozik a munkaadóra és az alkalmazottra is.

A hatályossá váláshoz egyedül a felmondásnak a munkaadónál megadott címre történő megérkezte számít.

A felmondásnak két fajtája van – a felmondási idővel történő/rendes felmondás és az azonnali hatályú/rendkívüli felmondás.

A felmondási idővel történő rendes felmondásnál a munkavállalónak és a munkaadónak be kell tartania az érvényes felmondási határidőket.

A munkaadóra a következő törvényes felmondási idők vonatkoznak:

  • A próbaidő alatt (max. 6 hónap) – 2 hét, megfelelő kollektív szerződésben rövidebbet is kiköthetnek
  • A próbaidő után – 4 hét a 15-éig vagy a naptári hónap végéig
  • 2 év után – 1 hónap  a naptári hónap végéig
  • 5 év után – 2 hónap a naptári hónap végéig
  • 8 év után – 3 hónap a naptári hónap végéig
  • 10 év után – 4 hónap a naptári hónap végéig
  • 12 év után – 5 hónap a naptári hónap végéig
  • 15 év után – 6 hónap a naptári hónap végéig
  • 20 év után – 7 hónap a naptári hónap végéig

A felmondási idő a felmondás kézhezvételétől indul, nem a kiállítás és nem az elküldés időpontjától!

A német BGB 626§ 1. bekezdése értelmében a munkaviszony nyomós okkal rendkívüli módon felmondható.

A nyomós ok azt jelenti, hogy olyan tényállásról van szó, amely mellett nem várható el a munkaviszony folytatása a felmondó fél részéről (a munkavállaló esetén – a bér ki nem fizetése, a munkavédelmi előírások elleni vétségek stb.; a munkaadó esetén – munkaképtelenség színlelése, munkamegtagadás, az üzem rendjének zavarása stb.).

A felmondási okokat kérésre meg kell mondani.

A rendkívüli felmondást csak 2 hetes kizáró/jogvesztő határidőn belül lehet kimondani és ezen belül meg is kell érkeznie.

A rendkívüli felmondást rendszerint meg kell előznie valamilyen nem megfelelő magatartás miatti intésnek.

Ha felmondást kap, és nem ért vele egyet, védekezhet ellene.

A felmondás elleni kereset benyújtására az illetékes munkaügyi bíróságnál a felmondás kézbesítésének időpontjától számítva 3 hét áll rendelkezésre.

Ha ezt a határidőt elmulasztotta, akkor a felmondás jogerős, függetlenül attól, hogy tartalmilag igaz-e avagy nem.

Felmondás elleni védelem

10 főnél több teljes munkaidős (részmunkaidősök egybeadódnak) alkalmazottat foglalkoztató üzemekben minden ott 6 hónapnál hosszabb ideje dolgozó munkavállaló számára él a felmondás elleni védelemről szóló törvény szerinti általános felmondás elleni védelem (KSchG).

A munkaadó csak magatartási, személyi és üzemhez kapcsolódó okkal mondhat fel.

Egyes csoportokra külön felmondási védelem él – súlyosan fogyatékosok, szülők a szülői szabadság alatt, üzemi bizottsági tagok, ipari tanulók, gondozási idő alatti személyek, választott politikai képviselők. Nekik csak a hatóságok hozzájárulásával lehet felmondani.

A várandós nőknek a szülés előtt és utána 4 hónapig nem lehet felmondani. A próbaidő alatt sem szabad ezeket a nőket elbocsátani. A feltétel azonban, hogy a munkáltató tudjon a terhességről. A várakozó anyáknak a felmondás után két heten belül kell értesíteniük a munkáltatót állapotukról. Ellenkező esetben az elbocsátás a terhesség ellenére is érvényes lesz.

Ha Németországban, ill. Szászországban tanult szakmájában kíván dolgozni, akkor a végzettségek elismerése sok ágazatban hasznos, egyesekben egyenesen kötelező.

Németországban vannak »szabályozott szakmák«. Ezekben a szakmákban csak egészen meghatározott képesítéssel rendelkező német és külföldi nemzetiségű emberek dolgozhatnak. Ez érvényes például az orvosokra és az ügyvédekre. Bizonyos önálló tevékenységet folytató kisiparos mesterekre is ez vonatkozik. Ha ilyen szabályozott szakmában kíván dolgozni, akkor a szakmai végzettségét Németországban el kell ismertetnie. A Németországban szabályozott szakmák listája itt található:

A legtöbb szakmára nem vonatkozik ilyen szabályozás. Például közgazdász, informatikus és pék tevékenységek folytatásához nincs szükség a megfelelő szakmai végzettségre. A végzettség elismertetése azonban ilyenkor is segíthet. A vállalatok így tudják a jelentkezéskor, hogy mit tud, jobb esélyei vannak a munkaerő piacon, jobban meg is fizetik.

A németországi elismeréssel kapcsolatos minden információ megtalálható itt:

A külföldi végzettségek elismerését Szászországban a Szászországi elismeréssel foglalkozó tájékoztató és tanácsadó iroda (IBAS) végzi. Itt minden érdeklődő szakmára vonatkozó lapot kap, amelyen szerepelnek az elismertetési eljárással és az alternatív lehetőségekkel kapcsolatos információk, de a honosítási képesítések és munkalehetőségek is.

Bővebb információkat itt talál:

Az anyavédelem célja a várandós és szoptatós anyák számára a lehető legjobb védelem biztosítása.

Az anyavédelmi törvény (MuSchG) minden munkaviszonyban álló (leendő) anyára vonatkozik, azaz otthonról dolgozó, háztartási alkalmazottakra, részleges foglalkoztatottakra és bizonyos körülmények között tanulókra és egyetemi hallgatókra is.

Ahhoz, hogy a munkaadó betarthassa az anyaságvédelmi rendelkezéseket, a nőknek, mihelyt tudomást szereznek róla, tájékoztatniuk kell a vállalatot a terhességről és a szülés várható időpontjáról. A terhesség alatt és a szülés után még 4 hónapig felmondási tilalom áll fenn. Nem megengedett a felmondás a tizenkettedik hét után bekövetkezett vetélés után sem.

Kismamákat a szülést megelőző hat hétben csak beleegyezésükkel szabad foglalkoztatni. Szülés után nyolchetes, illetve kora- és ikerszülésnél tizenkét hetes foglalkoztatási tilalom van érvényben. Orvosi koraszülésnél és egyéb koraszüléseknél az anyavédelmi időszak a szülés után annyi nappal meghosszabbodik, amennyit a szülés előtt nem tudtak igénybe venni.

Ha a gyermeknél a szülést követő nyolc héten belül fogyatékosságot állapítanak meg, akkor az anya kérheti a védelmi időszak nyolc hétről tizenkét hétre történő növelését.

Az anyavédelmi törvény az általános védelmi időszakon kívül a kismama és a gyermek védelmére általános foglalkoztatási tilalmat (például darabbéres, futószalagon végzett munka, túlmunka, vasárnapi és éjszakai munkavégzés) és orvosi igazolás alapján külön foglalkoztatási tilalmakat irányoz elő. A 20 óra és 22 óra közötti munkára hivatali engedélyeztetési eljárást vezettek be.

Az anyavédelmi törvény különböző anyasági juttatásokról rendelkezik, hogy ebben az időszakban megvédje a nőket a pénzügyi hátrányoktól:

  • anyasági segély
  • munkaadói pótlék az anyasági segélyen felül az anyavédelmi időszakban
  • munkajövedelem az anyasági védelmi időszakon kívüli foglalkoztatási tilalom esetén (az ún. anyavédelmi bér)

A munkaadó köteles a terhességet közölni az illetékes felügyeleti hivatallal (állami munkavédelmi vagy iparfelügyeleti hivatalokkal). A munkaadónak a várandós vagy szoptatós kismamát a terhesség alatt és a szülés után úgy kell foglalkoztatnia és a munkahelyét úgy kell kialakítania, a gépeket, szerszámokat és készülékeket is beleértve, hogy az egészségkárosító hatásoktól kellően védett legyen. A kockázatfelmérésnél a munkaadónak számolnia kell az anyát és gyermekét megillető különleges védelmi szükségletéttel.

Kétes esetben a felügyelő hivatal tisztázza, hogy a konkrét munkahely és a konkrét munkakörülmények vezethetnek-e a várandós és szoptatós kismama veszélyeztetéséhez. A nők és a munkaadók tisztázatlanságok és kérdések esetén a felügyelő hivatalhoz fordulhatnak.

Ha valaki általános vagy egyedi munkavégzési tilalom miatt részlegesen vagy teljesen szünetel a munkával a védelmi időszak kezdete előtt vagy utána, mégsem kell pénzügyi hátrányoktól tartania. Megkapja legalább az átlagkeresetét (anyavédelmi bér). Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a vállalat a kismamát áthelyezi másik ésszerű munkahelyre, hogy más tevékenységet kell folytatnia.

Bővebb információk találhatók itt:

A családi pótlék igénylést a munkaügyi központhoz tartozó Familienkasse pénztárnál kell benyújtani. A határon átjáró dolgozók és a nem Németországban lakó gyermekek esetében a munkavállalónak az adott ország szerinti illetékes Familienkasse pénztárba kell az igényt benyújtani. A Pénztár az igényt ezután elbírálja.

Ország

Elérhetőségi adatokilletékes pénztár

Belgium
Bulgária
Luxemburg
Hollandia
Magyarország

Bundesagentur für Arbeit
Familienkasse Rheinland-Pfalz– Saarland
55149 Mainz
GERMANY
Fax: +49 (681) 944 910 5324
E-mail: Familienkasse-Rheinland-Pfalz-Saarland@arbeitsagentur.de

Franciaország
Svájc
Cseh Köztársaság

Bundesagentur für Arbeit
Familienkasse Baden-Württemberg West
76088 Karlsruhe
DEUTSCHLAND
Fax: (für Frankreich) +49 (781) 9393 697
Fax: (für Schweiz) +49 (7621) 178 260 585
Email: Familienkasse-Baden-Wuerttemberg-West@arbeitsagentur.de

Ausztria
Horvátország

Bundesagentur für Arbeit
Familienkasse Bayern Süd
93013 Regensburg
DEUTSCHLAND
Fax: +49 (851) 508 617
Email: Familienkasse-Bayern-Sued@arbeitsagentur.de
Lengyelország Bundesagentur für Arbeit
Familienkasse Sachsen
09092 Chemnitz
DEUTSCHLAND
Fax: +49 (3591) 661 878
Email: Familienkasse-Sachsen@arbeitsagentur.de

a többi esetében
EU-/EGT tagállamok

Bundesagentur für Arbeit
Familienkasse Bayern Nord
90316 Nürnberg
DEUTSCHLAND
Fax: +49 (911) 529 3997
Email: Familienkasse-Bayern-Nord@arbeitsagentur.de

 2018-tól a visszamenőleges kifizetési határidő családi pótlék esetében lerövidül az eddigi négy évről hat hónapra.  Ez a határidő csak magára a kifizetésre vonatkozik, a családi pótlék igényre nem. Ha a pénztár megállapítja, hogy a családi pótlék igény 6 hónapnál hosszabb időre visszamenőlegesen fennállt, a pénztár akkor is csak az igénylés beérkezésétől számított hat hónapra visszamenőleg fizeti ki a családi pótlékot és utal rá az értesítésben.

Január 2018 óta a családi pótlék havi összege az első két gyermek esetében egyenként 194 euró, a harmadik gyerekre 200 euró és minden további gyerekre 225 euró.

2019. július 1-től kezdődően a gyermek után járó juttatásokat növelik. Az első és a második gyermek esetében a családi pótlék havi összege 204 euróra, a harmadik gyermek esetében 210 euróra és minden további gyermek esetében 235 euróra növekszik.

Minden részletes információ és különböző nyelvű igénylőlapok megtalálhatók az alábbi címen:

A gyermekek utáni pótlék kiegészítő pénzbeli juttatás. A családi pótlékot kapó szülők vagy gondviselők igényelhetik pluszban. A gyermekek utáni pótlékot a családi pótlékkal együtt fizetik ki. Gyermekek utáni pótlékot a háztartásban lakó, 25 év alatti, nőtlen és hajadon gyerekek után kaphat.

A gyermekek utáni pótlék alacsony jövedelmű családoknak nyújt pénzügyi segítséget. Ahhoz hogy ezt megkapják, a következő feltételeknek kell teljesülniük:

  • Családi pótlékot (vagy hasonló juttatást) kap a gyerek után.
  • Bruttó jövedelme eléri a 900 eurót (szülőpár esetén) vagy a 600 eurót (egyedül nevelő szülő).
  • Bruttó jövedelme nem haladja meg a maximális jövedelmi korlátot.
  • A gyermekek utáni pótlékkal együtt akkora jövedelme van, hogy már nem jogosult a II típusú munkanélküli segélyre és szociális segélyre.

A gyermekek utáni pótlékkal és az igénylőlapokkal kapcsolatos minden információ  megtalálható az alábbi oldalon:

A szülői szabadság lehetőséget teremt arra, hogy nevelje a gyermekét, de egyúttal a munka világától se szakadjon el.

A munkavállalók a gyermek hároméves koráig szülői szabadságra jogosultak. Ebben az időszakban nem kell dolgoznia - a munkahelye megmarad, a munkáltató nem mondhat fel. A szülői szabadságot a szülők külön-külön és együtt is kivehetik. Fontos, hogy egy háztartásban éljen a gyerekkel, a gyereket nagyobbrészt maga gondozza és nevelje, és a gyermeknevelési idő alatt heti 30 óránál többet ne dolgozzon.

A szülői szabadságot a gyermek hároméves korának betöltéséig lehet igényelni, de legalább hét héttel korábban be kell nyújtani a munkáltatónál. A szülői szabadság letelte után a munkaadónak a korábbival egyenértékű munkahelyet kell felkínálnia.

A szülői pótlék állami támogatás azoknak a szülőknek, akik a megszületett gyermekükről egy ideig maguk kívánnak gondoskodni, ezért ez idő alatt nem, vagy csak részben keresőképesek. A szülők akkor is kaphatnak szülői pótlékot, ha előtte nem dolgoztak.

A szülői pótléknak a 2015. július 1-e utáni szülések esetében két formája van:
Létezik egyrészről az eddigi szabályozásnak megfelelő alap szülői pótlék, másrészről egy plusz változat, az ElterngeldPlus. Az ElterngeldPlus esetében kombinálható egymással a szülői pótlék és a részmunkaidő. Aki idő előtt visszatér dolgozni részmunkaidőben, akkor hosszabb ideig fogja kapni a szülői pótlékot.

A szülői pótlékra jogosultsághoz a következő feltételeknek kell teljesülniük:

  • Rendelkezzen kereső tevékenységre jogosító letelepedési vagy tartózkodási engedéllyel
  • Születése után saját maga gondozza és neveli a gyermekét.
  • A gyermekkel egy háztartásban él.
  • Heti 30 óránál rövidebb idejű munkaviszonya van.
  • Lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Németországban van - az EU-tagállamok, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc állampolgárai a németekhez hasonlóan jogosultak szülői pótlékra, ha Németországban végeznek keresőtevékenységet vagy Németországban laknak.

A szülői pótlék a korábbi jövedelem kereken két harmada – legalább 300 euró, de nem lehet több, mint 1800 euró. A szülői pótlékot tizenkét hónapig fizetik. Ha a szülők megosztják egymás közt a szülői szabadságot, akkor együttesen legfeljebb 14 hónapig kaphatják az alap szülői pótlékot. Ezen belül egy szülő legalább kettő és legfeljebb tizenkét hónapig veheti igénybe a szülői pótlékot.

Az ElterngeldPlus számítása az alap szülői pótlékhoz hasonlóan történik, de legfeljebb a fele lehet annak szülői pótléknak, ami a szülőknek a részidős jövedelem nélkül a születés után járna. Cserébe viszont kétszer annyi ideig fizetik: egy szülői alappótlék = két hónapnyi ElterngeldPlus.

Bővebb információk:

Az illetékes szülői pótlék hivatal:

A Freistaat Sachsenben élő szülők nemzeti nevelési pénzt kaphatnak a gyermek második vagy harmadik életévében.

A nemzeti nevelési pénzzel a Freistaat Sachsen különösen azokat a szülőket támogatja, akik hosszabb távon otthon szeretnék nevelni a gyermeküket és például a törvényes szülői szabadságot a teljes három évre igénybe kívánják venni. Ha a gyermek számára állami eszközökkel támogatott gyermek napközi intézményben helyezi el vagy a nappali gondozáshoz állami támogatást igényel, az a nemzeti gyermeknevelési pénzt minden esetben kizárja.

A nemzeti gyereknevelési pénzzel kapcsolatban bővebb információk (igénylés, tartam, összege stb.) találhatók az alábbi címen:

A munkanélküli segély célja, hogy a munkájukat elvesztő munkavállalók számára szociális biztonságot nyújtson. Részben pótolja a munkajövedelmet, amit a munkanélküli a munkája elvesztése miatt nem tud megszerezni. Biztosítási szolgáltatásról van szó.

A munkanélküli segéllyel kapcsolatos jogot a szociális törvénykönyv harmadik könyve szabályozza (SGB III). A szolgáltatás nyújtására a szövetségi munkaügyi központ (BA), illetve a helyileg illetékes munkaügyi központ (AA) illetékes.

Munkanélküli segélyre jogosult, aki munkanélküli, személyesen lejelentkezett a munkaügyi központban és a várakozási időt teljesítette (rendelkezik a szolgáltatási igény fellépése előtti kétéves időszakban legalább 12 hónapos kötelező biztosítási jogviszonnyal).

A törvény értelmében munkanélkülinek számít, aki nem áll munkaviszonyban és ennek megváltoztatására törekszik, a munkaügyi központtal együttműködik a munkaközvetítési próbálkozásokban. A heti 15 órát el nem érő kereső tevékenység nem akadálya a munkanélküliségnek.

A munkanélkülinek az illetékes munkaügyi központban személyesen kell jelentkeznie. Az írásbeli és a telefonos jelentkezés nem elég.

A munkanélküli segély nagysága alapvetően a munkanélküli által az utolsó évben elért átlagos biztosításköteles bruttó munkajövedelemtől függ, amit a foglalkoztatási viszony megszűntekor elszámoltak. Ebből a bruttó keresetből a dolgozóknál szokásos fizetést terhelő levonások (társadalombiztosítási levonások és adók) figyelembe vétele után kerül megállapításra az általános nettó kereset. A munkanélküli segély összege az adótörvény értelmében gyermekes munkanélküliek esetében ennek a nettó keresetnek a 67%-a, a többi munkanélküli esetében 60%-a.

A munkanélküli segély időtartama alapvetően a munkanélküli lejelentkezést megelőző öt évben megszerzett biztosításköteles foglalkoztatástól és az igény felléptekor betöltött életkortól függ.

A kötelező biztosítási időtartam a munkanélküli lejelentkezést megelőző öt évben (hónap)

Betöltött életkor

Jogosultság maximális ideje (hónap)

12

 

6

16

 

8

20

 

10

24

 

12

30

50.

15

36

55.

18

48

58.

24

A biztosítással nyomós indok nélkül ellentmondásos magatartást tanúsító munkavállalóknak a belépéskor egy-tizenkét hét zárolási idővel kell számolniuk. A zárolási idő alatt a munkanélküli segélyre szóló igény várakozik, azaz a szolgáltatást nem fizetik. Ezen felül az jogosultság ideje megrövidül a zárolási idővel.

Figyelem! A határon túl dolgozók nem jogosultak a német munkanélküli segélyre (I)! A határon túl dolgozókkal kapcsolatosan bővebb információk a . pont alatt.

A német munkanélküli segély szolgáltatásra megszerzett jogosultságot a munkanélküli másik EU tagállamban munkakeresési célra 3-6 hónapig tovább kaphatja (magával vitel / szolgáltatási igény exportja). Az első három hónapra a szolgáltatás magával vitelére van joga. Ezen felül mérlegelt döntés is szükséges.  A munkanélkülinek kiutazása előtt kérelmeznie kell a szolgáltatás magával vitelét . A jogosultság előfeltételeinek teljesítéséhez alapvetően a PD U2 dokumentum lesz kiállítva. Ha a munkanélküli a munkakeresés szerinti országban munkakeresésre jelentkezik és minden feltételnek megfelel, akkor bizonyos összegben és ideig megkapja a munkanélküli segélyt.

A szolgáltatás ideje alatt munkakeresési céllal külföldön tartózkodó munkanélküli továbbra is biztosított az addigi egészségpénztáránál. Társadalombiztosítási dologi juttatások igénybevételéhez (pl. orvosi kezelések, gyógyszerek, kórházi ápolás) a munkanélkülinek (és családtagjainak) Európai Betegbiztosítási Kártyára van szüksége.

A munkanélküli segéllyel kapcsolatosan bővebb információk találhatók:at:

Ha Németországban lakik és nem vagy csak kevés munkanélküli segélyt kap, a keresete vagy a vagyona nem elég, hogy a megélhetését biztosítsa, akkor igényelheti a II. típusú munkanélküli segélyt.

A jogosultság akkor áll fenn, ha elmúlt 15 éves, de még nem érte el a nyugdíjazási korhatárt (65-67 év), életvitelszerűen Németországban tartózkodik, tud és szabad dolgoznia legalább napi 3 órát, nincs munkaviszonya vagy a jövedelme nem éri el a létminimumot és nincs vagyona, amiből megélhetne.

A II. munkanélküli segély több részből áll:

  1. Rendszeres igények
    Ez alatt a személyenkénti napi szükséges kiadásokat értjük, mint pl. az élelmiszer és ruházkodási költségek. Az összege különböző, függ többek között a családi állapottól és az életkortól. A rendszeres igényt mindig újévkor kiigazítják.
  2. A szállás és fűtési költségek
    Ez az igény a méltányos lakhatási és fűtési költségeket fedezi. A rezsiköltség is beletartozik. Az, hogy milyen magas az igény, helyileg változhat és a mindenkori Jobcenter határozza meg.
  3. Plusz igények
    Ezek az igények a kivételes élethelyzetekben felmerülő kiadásokban kívánnak segíteni – pl. gyermeket egyedül nevelő szülők vagy ha valakinek egészségügyi okokból költséges táplálkozás szükséges.
  4. Egyszeri igények
    Ezek egyszeri alkalommal kifizetésre kerülő juttatások, például lakás első berendezése vagy terhesség és születéskor az első felszerelések.
  5. Gyerekek és fiatalok képzési és részvételi igényei (BuT)
    Lehetőség van a családok támogatására, hogy a gyerekek, fiatalok és fiatal felnőttek részt tudjanak venni a társasági, kulturális életben. Fedezhetik ezek például az iskolai kirándulásokat, korrepetálást, sportegyesületi tagságot vagy plusz zeneórákat.

Ezt a pénzügyi segítséget először korlátozott időre kaphatják meg. Ez rendszerint tizenkét hónap. Utána ellenőrizni fogják, hogy kaphat-e továbbra is II típusú munkanélküli segélyt.

Bővebb információk:

Ha a munkaadójával összeütközésbe került, akkor az illetékes munkaügyi bírósághoz fordulva keresetet indíthat.

A munkaügyi bíróság a munkaügyi törvény hatálya alá eső vitákban illetékes. Ez mindenek előtt a munkavállalók és a munkaadók közötti vitákat jelenti. Kiindulási alap, hogy a felperes és az alperes mindig maga fizeti a saját költségeit. Ennek folytán tehát: Az első fokú munkaügyi bíróság előtt a felek költségeinek megtérítésére nem kerül sor. Azonban az államkincstár átvállalhatja a felmerülő perköltségeket és ügyvédi költségeket. A kereset beadása előtt még van lehetősége a problémát ügyvéddel megbeszélni. Ennek költségeit egyébként magának kell viselnie, költségtérítést nem kaphat rá.

Ha valakinek ügyvédtől jogi tanácsra vagy jogi segítségre van szüksége, de csak alacsony jövedelemmel rendelkezik, Szászországban a lakóhelye szerint illetékes járásbírósághoz fordulhat és úgynevezett Beratungshilfeschein-t, tanácsadói segítségre szóló jegyet igényelhet. A jegy alapján aztán az ügyvéd a jogi tanácsadási és egyéb szolgáltatások költségeit közvetlenül az államkincstárral rendezi. Itt 15 euró díjat kell fizetni.

Tipp! A német szakszervezet tagjaként jogi védelemre jogosult. A szakszervezeti tagság önkéntes, a jogi védelem 3 hónapos tagság után ingyenes.

A témával kapcsolatban bővebb információk találhatók az alábbi címen:

zurück zum Seitenanfang